[AJÁNLÓ] Az udvari szabó: bámulatos ruhaköltemények egy egzotikus országból

Válogatás a 9. Koreai Filmfesztivál filmjeiből 1.

november 8. és 12. között, négy városban megrendezésre kerülő 9. Koreai Filmfesztivál programja idén is változatos szórakozást kínál a filmek szerelmeseinek. Nem csak a koreai filmek iránt rajongók találnak maguknak kedvükre valót, de bátran tudjuk ajánlani a programot mindenkinek, aki szeretne kicsit másat nézni a moziban. A művészfilmek és a szórakoztató műfajok kedvelői egyaránt tudnak csemegézni idén is.

Mi most az elkövetkezendő napokban bemutatunk a programból néhány filmet, amolyan kedvcsinálóként. Az első ajánaltunk a menüből a fesztivál nyitó alkotása, a grandiózus történelmi dráma, Az udvari szabó (The Royal Tailor, 상의원). A film az 52. Grand Bell-díjkiosztón elnyerte a legjobb művészeti rendezés és a legjobb kosztüm díját is, a 17. Távol-keleti Filmfesztiválon és a New York-i Ázsiai Filmfesztiválon pedig közönségdíjas lett.

royaltailor.jpg

Persze most akár többen is felszisszennek: ugyan mi lehet érdekes egy udvari szabóról szóló filmben? A 2014-es alkotás több szempontból is igen izgalmas: egyrészt betekintést nyerhetünk egy számunkra ismeretlen kultúra történelmébe, azon belül is az öltözködés titkaiba, írott és íratlan szabályaiba, melyek a koreai társadalmat mai napig is meghatározzák. Másrészt ez egy nagyon látványos film, mely szemkápráztatóan gyönyörű ruhákat vonultat fel, méghozzá több mint 1000, részletesen kidolgozott, kifejezetten a filmhez készített darabot. Természetesen a drámai elemek is fokozzák a hangulatot: udvari intrika, irigység, elmebaj és szerelem.

Történet

Han Szokkju (Han Seok-gyu) mint Cso Dolszok (Jo Dol-seok)
Ko Szu (Go Soo) mint I Gongdzsin (Lee Gong-jin)
Pak Sinhje (Park Shin-hye) mint királyné
Ju Jonszok (Yoo Yeon-seok) mint király
Ma Dongszok (Ma Dong-seok) mint Phanszu (Pan-su)
Sin Szojul (Shin So-yul) mint Volhjang (Wol-hyang)
I Jubi (Lee Yu-bi) mint Szoi (Soui) királyi ágyas

Rendezte: I Vonszok (Lee Won-suk)

Cso Dolszok 30 éve készít hagyományos koreai öltözéket, hanbokot, a királyi szabóság, a Szangivon főszabója. Amikor a királyné varrónői véletlenül tönkreteszik a király ceremoniális öltözetét, a mjonbokot, Cso nem vállalja a kijavítását, mert egyetlen éjszaka alatt lehetetlennek tartja. Az egyik hivatalnok bemutatja a királynénak I Gongdzsint, egy tehetséges, szabályokkal nem törődő, korát megelőző ötletekkel rendelkező fiatal szabót, aki vállalja az öltözet felújítását. A darab kiválóan sikerül, a királyt lenyűgözi a fiatalember tehetsége. Gongdzsin így az udvari szabóságba kerül, és forradalmi dizájnjaival, elképesztően gyönyörű női ruháival felforgatja a palota életét. Csóban egyre nő a düh és elkeseredettség, riválisként kezd tekinteni a férfira, aminek következtében a két szabó végül tragikus udvari intrikába keveredik.

royaltailor2.jpg

Mjonbok (myeonbok), a koreai király ceremoniális öltözéke. Ezt viselte például a koronázáskor, az ősökre való megemlékezéskor és egyéb fontos rituálék alkalmával. Szentnek számított, nagyon szigorú szabás- és hímzésszabályok vonatkoztak rá.

royaltailor3.jpg

Gongdzsin igazi "divattervező", nem hagyományos szabásminták, hanem a saját fantáziája alapján készít hanbokot. Ezzel felforgatja a korabeli koreai divatot - ami persze nem tetszik a földhöz ragadt főszabónak.

Nem mindennapi öltözködési hagyományok

A hanbok, a koreai tradicionális öltözék történelme rendkívül régre nyúlik vissza. A korai hanbok az északi szkíták, illetve Nyugat-Kínával határos nomád népek öltözékének, a kaftánnak jellegét viseli magán és lovas nomád életmódot tükrözött. Az évszázadok alatt azonban jelentősen átalakult, sokféle behatás érte. A koreai öltözködés a ruha viselőjének nemét, életkorát és társadalmi státusát is tükrözte. Voltak például színek, amelyeket közember nem viselhetett, csak a nemesek, az aranysárga pedig csak a királyi családot illette meg. A vörös, a gazdagság és a jó szerencse színe, az esküvői ruhákban köszönt vissza. Az indigó, az állandóság szimbóluma, az udvarhölgyek és a tudósok színe volt. A fekete, a teremtés forrásának és a végtelenségnek színe, a férfiak kalapjában jelent meg. A férfiakat a keleti égtájjal azonosítja a koreai kultúra, ennek színe pedig a kék, így a nemes férfiak a kék árnyalatait viselték. A női hanbok színe a piros világosabb árnyalatait tükrözte (rózsaszín, lila), illetve a kék, a sárga és barna árnyalatokat. A hajadon lányok élénkebb, a férjezett asszonyok sötétebb színekben jártak. A komplementer színek (zöld–vörös, kék–sárga) igen gyakoriak voltak, akárcsak az egymástól nagyon elütő, élénk színkombinációk, mint a zöld–kék, sárga-vörös, mert figyelemfelkeltőek.

royaltailor4.jpg

Gongdzsin (középen) és a kiszengek (kurtizánok). A kiszengek öltözéke merészebb és hivalkodóbb színvilágú volt, mint a nemesasszonyoké. Itt is visszaköszönnek azonban a fiatal nőknek szánt színek, Gongdzsin pedig a parasztok egyik hagyományos vászon öltözékét viseli. A parasztok öltözékének másik színe a fehér volt.

royaltailor5.jpg

A nem paraszti származású nők a Csoszon-korban nem nagyon járkálhattak hajadonfőn az utcán. A nemes hölgyek csangotot viseltek, ez egy tipikusan zöld színű, ujjas köpeny, amit utcára lépéskor a fejüke emeltek és szorosan összezártak, hogy ne nagyon látszódjon az arcuk. Csangot helyett fátylat is lehetett hordani.

royaltailor6.jpg

Gongdzsin hanbokja a királyné számára felrúgta a hagyományos szabásmintákat: hosszú, esetlen lebernyeg ujjak helyett szűkített a felsőn, testhez simulóbbá tette. A szoknya alakját a hagyományos koreai agyagedények formája ihlette. Ezek valós változások voltak a hanbok történelmében, a fikción túl is.

royaltailor7.jpg

 

Vetítési időpontok és helyszínek

BUDAPEST, Sugár Mozi: november 8. kedd, 18:00 és november 12. szombat, 18:00

DEBRECEN, Apolló Mozi: november 11. péntek, 18:00

A Facebook-esemény megtekintéséhez kattints a képre alul:

koreaifilmfeszt.jpg