Ki császárné filmen és a valóságban

November 14-től vetíti a Duna Televízió a dél-koreai sikersorozatot, az Empress Kit, melynek magyar címe A császárság kincse lett. A 2013-ban forgatott szaguk középpontjában egy valós történelmi személy, Ki császárné áll, aki a maga idejében a világ egyik legnagyobb hatalommal bíró asszonya volt. A sorozat azonban némiképp más képet fest róla, mint amilyennek a történetírók látták.

empress_ki1.png

A mindig gyönyörű Ha Dzsivon (Ha Ji-won) a címszerepben

Ajándékból császárné

A magyar szinkronban Szüng-nyáng [hadd ne kommentáljam ezt az írásmódot....] néven nevezett lányról a valóságban mongol udvarba kerüléséig szinte semmit nem lehet tudni, csak azt, hogy egy Ki Dzsoa (Gi Jo-a) nevű alacsony rangú hivatalnok lányaként született, még az utóneve sem ismert (a lányok utónevét elég ritkán jegyezték fel akkoriban, mivel nem voltak olyan fontosak, mint a fiúgyermekek). Az 1320-as években, gyereklányként került a Jüan-dinasztia udvarába, a mongoloknak rendszeresen küldött "ajándék" (valójában hűbérállamként fizetett adó) részeként, ugyanis a Jüan császár a behódolt Korjótól arany, ezüst, drága kelmék, takarmány, lovak és egyebek mellett eunuchoknak és szolgálóknak, ágyasoknak szánt gyermekeket, fiatal fiúkat, lányokat is követelt.

empress_ki4_1.jpg

A későbbi császárné 1333-ban lett Togon Temür ágyasa, és kedvence. Hogy mivel hódította meg a császár szívét, azt nem tudni, talán a szépségével, a művészetekben való jártasságával, de az is lehet, hogy a fiatal korában Korea partjainál található szigetre száműzött Togon eleve közelebb érezte magát a koreaiakhoz, akikkel több mint egy évig élt együtt, mint mondjuk az ellenséges klánból származó elsődleges császárnéjához, Bajan Hutaghoz (Баян Хутаг). A császár olyannyira belehabarodott koreai ágyasába, hogy második feleségének szerette volna megtenni, ám a mongol udvar heves titlakozása miatt ezt csupán 1340-ben sikerült elérnie, amikor az asszony fiút szült neki. 1365-ben az első feleség halálával első császárné is lett.

empress_ki2.jpg

Csi Cshanguk (Ji Chang-wook) mint Togon Temür

togon_temur.jpg

Togon Temür a valóságban korántsem volt ennyire jóképű (Forrás)

A sorozatban pozitív, hősies nőként lefestett Ki császárnéra a történetírók másképp emlékeznek. Korrupció és extravagancia jellemezte, hatalmával pedig sokszor visszaélt. A mongol uralom alatt gyakorlatilag báb koreai király például rendszeresen tiszteletét tette Ki császárné szüleinél, mert az asszony a férje révén "királyi" és "királynéi" címet adományoztatott nekik, vagyis magasabb rangra emelete őket az aktuális koreai uralkodónál. Családja elkobozta mások birtokait, bátyja, Ki Cshol (Gi Cheol) pedig markában tartotta az udvart. A császárnénak külön hivatalt szenteltek a mongol kormányzatban, amely csak neki szedett adót, a pénzt pedig saját céljaira használta fel, például saját sereget küldött Kongmin korjói király megbuktatására, amikor az végül szembeszállt Ki Cshollal.

Történelmi hűtlenség

Bár a sztori nagyjából követi a történelmi eseményeket, aki koreai-kínai történelmet szeretne tanulányozni, ne az Empress Kit vegye alapul. A történetben jóval több a fikció, mint a valóság, kezdve Vang Ju (Cshunghje király) [Wang Yu, Chunghye] Szüng-nyáng iránt érzett szerelmével, ami a valóságban nem létezett, de említhetnénk Togon Temür trónra kerülésének történetét is, ami a valóságban némiképp máshogy következett be. Cshunghje igazából egyáltalán nem volt gáláns, hős lovag, a korjói történelem egyik leggyűlöltebb uralkodója volt, aki kedvét lelte a palotahölgyek és szolgálólányok megerőszakolásában, de saját apja egyik feleségét is megerőszakolta. Persze Cshunghje a sorozatban meglehetősen fiktív uralkodó, talán ezért is kapta a Vang Ju nevet, Cshunghje valódi születési neve Vang Dzsong (Wang Jeong) volt.

empress_ki3.JPG

Csu Dzsinmo (Joo Jin-mo) mint Vang Ju

empress_ki5.jpgKi császárné szinte biztosan nem tudott verekedni a valóságban.

Természetesen a fiktív tartalomtól eltekintve az Empress Ki egy lenyűgöző látványvilágot prezentáló, izgalmas dráma, remek színészi játékkal. Hazájában a történelmi hűség körüli botrány ellenére nagyon jól teljesített,  átlagosan 25%-os nézettséggel vetítették. Most pedig magyar szinkronnal is megtekinthetik a kosztümös sorozatok rajongói.

empress_ki6.jpg

Megjegyzés: a Jüan-dinasztia Kína felett uralkodott ugyan, de mongolok voltak etnikumukat tekintve. A jüan császárok mongol kánok voltak, Dzsingisz kán leszármazottai. Mongolul beszéltek, bár kínaiul is elboldogultak, a kínai írást azonban csak felületesen sajátították el. A jüan uralkodóknak egyaránt van mongol és kínai neve. Togon Temür templomi neve Hujcung volt, posztumusz (halál utáni) neve pedig Sun-ti. A sorozatban Thahvan (Tahwan) néven nevezik, ez a Togon név kínai írásjegyeinek (妥懽) koreai olvasata.

Címkék: sorozat, sageuk