Szaguktörténelem: kosztümös alkotások régen és ma

A király és a bohóc posztere. (Visitkorea)

A szaguk (koreaiul: 사극, angolos írásmóddal: sageuk) szó a koreai filmművészetben és televíziózásban a történelmi, kosztümös alkotásokat jelöli, ezen felül pedig minden egyéb történelmi drámát is (legyen az regény, színpadi mű, musical vagy bármi más). A ma igen népszerű történelmi filmek, sorozatok igencsak hányatott történelemmel bírnak, hullámhegyek és hullámvölgyek váltják egymást, néhol igen érdekes elfajulásokkal megspékelve. Lássuk, honnan indultak a szagukok és hol tartanak ma!

A cikkben a könnyebb olvashatóság végett akadémiai magyaros átírást használunk.

A kezdetek kezdete

A koreai filmművészet kezdetei az 1900-as évek legelejére vezethetőek vissza, amikor is 1903 körül bemutatták az első mozgóképet az országban. 1919-ben készült el az első koreai kinodrama, azaz olyan színjáték, amelyben mozgóképes betétek vannak, és 1923-ig kellett várni az első koreai némafilm bemutatására. Ugyanebben az évben készült az első szaguknak nevezhető film is, a The Story of Chun-hyang, melyet a japán Hajakava Kosú rendezett. 1935-ben I Mjongu (Lee Myeong-woo) Cshunhjangcshon (춘향전) című alkotása volt az első koreai hangosfilm.

Cshunhjangcshon, 1935. Fotó: KMBD

Az 1940-es években a koreai filmek száma megcsappant, a japánok szigorítottak a cenzúrán, szinte csak háborús propaganda-alkotásokat volt szabad gyártani. Az 1950-es években a nagyszabású koreai operák sikere folytán számos színpadon előadott művet megfilmesítettek. Ezek a darabok az érzelmeket, az emberi konfliktusokat helyezték előtérbe, ezért a történelmi háttér nem volt fontos. Jobb kedvelték a három királyság időszakát (i.e. 37 – i.sz. 935), mert ezeket az időket jobbára homály fedte, nem kellett a történeti hűséggel foglalkozni. Olyan művek születtek ekkor, mint az 1956-os Vangdzsa Hodongggva Nangnang kongdzsu (왕자호동과 낙랑공주, „Hodong herceg és Nangnang hercegnő”), mely Korea sajátos Rómeó és Júlia-történetét dolgozza fel.

Hodong herceg és Nangnang hercegnő, 1956. Fotó: KMDB

Az 1960-as és 70-es évek: A hősök és a dekadens nők kora

A 60-as évekre a melodrámák voltak a legjellemzőbbek, akadtak olyan kivételek is, mint Csong Cshanghva (정창화 , Jeong Chang-hwa) a hongkongi Shaw Brothers által inspirált harcművészeti filmjei. Ebben az időben kezdtek a Csoszon-kor felé fordulni, a királyok és hivatalnokok közötti kapcsolatot bemutatni, amivel az elkövetkezendő évtizedekre meghatározták a történelmi filmek jellegét. Népszerűek voltak a dekadens vagy újszerű témájú alkotások, nagy sikert aratott például az 1961-es Csang hibin (장희빈), az 1968-as Nesi (내시, Eunuch) vagy az 1969-es Women of Yi Dynasty (이조 여인잔혹사, Idzso joindzsanhokszaIjo). A 60-as években indult meg a televíziózás is, az első történelmi sorozatot a KBS csatorna vetítette (mely akkor az egyetlen televíziócsatorna volt az országban), Kuktho malli (국토만리) címmel. A történet a Kogurjo királyság (i.e. 37 – i.sz. 668) idején játszódott.

Az Eunuch posztere, 1968. Fotó: KMDB

Az 1970-es években elindult a televízió forradalma, egyre több tévékészüléket értékesítettek. Érezhető volt az országot vezető rezsim politikai ideológiája, melynek következtében a drámai történelmi személyek helyébe nemzeti hősöket helyeztek, mint például I Szunsin (Yi Sun-shin) vagy Szedzsong (Sejong) király. A mozi hanyatlani kezdett, a történelmi filmek közül csak kettő aratott sikert, I Gjuung (Lee Gyu-ung) 1971-es Szongung I Szunsin (성웅 이순신) című filmje, valamint I Szonggu (Lee Seong-Gu) sokadik Cshunhjang-feldolgozása.

Az 1980-as évek: Hódít a tévé, a mozikban az erotika

A 80-as években elterjedő színes televízió és egyre bővülő kínálat miatt a televízió abszolút uralkodó műfajjá vált. Az 1980-as évek legkiemelkedőbb szaguk klasszikusa a Csoszonvangdzso 500 njon (조선왕조500년, „Csoszon ötszáz éve”) című sorozat volt, mely nyolc évig futott, 11 különálló sorozattal, összesen mintegy 800 résszel és a Csoszon-kor történelmét mutatta be. A sorozat érdekessége, hogy a hivatalos Csoszon-kori feljegyzésekre hagyatkozott (egyes források szerint liberális módon) és gyakran vitatott, ellentmondásos témákat, eseményeket is bemutatott. A sorozatot A palota ékkövét is jegyző I Bjonghun (이병훈, Lee Byeong-hun) készítette.

Részlet a Csoszonvangdzso 500 njon sorozatának 1986-os részéből

A hanyatló mozik kétségbeesésükben erotikus filmekkel igyekeztek visszacsábítani a nézőket, és ezek jó része kosztümös film volt. A nagyobb sikert aratottak közé tartozik az O Udong (어우동, 1985) vagy a Ppakkugido pame ununga (뻐꾸기도 밤에 우는가, Does the Cuckoo Cry at Night; 1985).

Az O Udong (1985) angol felirattal megtekinthető A Koreai Filmarchívum csatornáján

Az 1990-es évek: Hanyatlóban a szaguk

Az 1990-es évek elején a koreai mozikban szinte egyáltalán ne futott történelmi film. Az emberek sokkal kíváncsibbak voltak a modern témákra, és nem csak a vásznon, a televízióban is. Ennek egyik oka az idejétmúltság: a történelmi alkotásoktól kezdtek megcsömörleni a nézők. A komplikált történetű, archaikus nyelvezetű, idősebb színészeket felvonultató történelmi sorozatok, filmek unalmasak voltak a fiatalabb generációk számára. 1995-ben készült el a kiváló kritikákat kapó The Eternal Empire (영원한 제국, Jongvonhan cseguk), mely azért különleges, mert ha ezt a témát dolgozzák fel, akkor a rizsládában megfullasztott Szado koronaherceg szenvedéseire koncentrálnak, ez a film azonban a herceg megölésének politikai következményeit helyezi előtérbe. Bár nézőket nem vonzott, számos díjat elnyert az alkotás. A '90-es években számos minőségi szaguk futott a televíziókban, például a Han Mjonghöi (한명회, 1994), a Csang Nokszu (장녹수, 1995), a Tears of the Dragon (용의 눈물, Jongi nunmul; 1996–1998) vagy a King of the Wind (대왕의 길, Tevangi kil; 1998), a nézettség azonban nem érte el a modern sorozatokét.

The Eternal Empire, 1995. Fotó: Daum

A Tears of the Dragon nyitójelenete

2000-es évek: Fúziós szaguk és újjászületés

A változás I Bjonghun (Lee Byeong-hun) producer nevéhez fűződik, aki leszerződtette a fiatal és sikeres Cshö Vanggjut (Choi Wan-gyu, 최완규) a Ho Dzsun (허준) forgatókönyvének megírására. A sorozat nem száraz történelmi eseményekre, háborúkra fókuszált, hanem az emberekre, azon belül is a legendás Csoszon-kori királyi orvos személyére és az érzelmekre. Ezzel megszületett a „fúziós szaguk” műfaja, ami megváltoztatta a történelmi sorozatokat Koreában. Lee nevéhez fűződik minden idők legsikeresebb történelmi doramája, A palota ékköve, melyet egyedülálló módon a koreai televíziózás történetében 91 ország vásárolt meg, nálunk is nagy sikerrel vetítette a Magyar Televízió. Ugyancsak nagy belföldi és jelentős külföldi sikereket ért el a Csumong (Jumong), ami 51%-os nézettséget ért el 2007-ben, valamint hétmillió dolláros külföldi eladással zárt. Számos népszerű szaguk került a képernyőkre ezt követően, például a Hvang Dzsini (Hwang Jini), A királyi ház titkai, a Hong Gildong, a Cshuno (Chuno), a Moon Embracing the Sun, az Empress Ki vagy legutóbb a Six Flying Dragons.

Csumong, 2006. Fotó: MBC

Az évtized elején nemzetközileg is igen sikeres kínai kosztümös filmek, mint a Tigris és sárkány vagy a Hős hatására Korea is újra több energiát fordított a történelmi témák vászonra adaptálására. 2003-ban az Untold Scandal került a mozikba a sorozatsztár Pe Jongdzsun (Bae Yong-jun) főszereplésével. Az igazi fordulópontot a történelmi filmek esetében azonban A király és a bohóc jelentette, ami nem várt sikert aratott a kasszáknál: tizenkét millióan váltottak rá jegyet.

A kosztümös filmek a 2010-es években rendkívül sikeresek Koreában, 2012 és 2015 között a tízmilliós nézőszámot meghaladó nyolc koreai alkotás közül öt volt történelmi jellegű, a The Admiral: Roaring Currents pedig 17,61 millió eladott jeggyel minden idők legsikeresebb hazai filmje lett. A legnépszerűbb alkotások itt is fúziós jellegűek: történelmi tényeket ötvöznek képzeletbeli eseményekkel vagy személyekkel. Ilyen alkotás például Az arcismerő vagy A férfi, aki királyt játszott. Az úgynevezett „palotadrámákon” túl a látványos elemekkel szőtt szagukok is sikeresek a 21. században, például az Íjak háborúja, a The Grand Heist vagy a Kalózok. Megjelentek a filmsorozatok is, például a Detective K-filmek, melyekben detektívtörténeteket helyeznek Csoszon-kori díszletbe. Újra előtérbe kerültek az erotikus történelmi filmek is, mint az Erkölcstelen tudós, a The Servant vagy az Empire of Lust.