Korjo, ahogyan a filmekből (nem) ismerjük

A koreai történelmi sorozatok nagy része Csoszonban (Joseon) játszódik, ami nem csoda, hiszen ez a kor van leghitelesebben dokumentálva, a korábbi korok államairól töredékes ismeretekkel rendelkezünk. Korjo (Goryeo), a Csoszon előtti koreai állam sem szerepel túl sok film és sorozat témájaként, ráadásul azt kell mondjuk, hogy annyira fikcionalizálva szerepelnek a történelmi események is, hogy nehezen lehet a valódi Korjót megismerni belőlük. Pedig a koreai történelem egy igazán érdekes és fontos szakaszát jelenti, hát most kicsit belemélyedünk, filmeken innen és túl.

frozen_flower.jpgA Frozen Flower (film, 2008, rendezte Ju Ha [Yoo Ha]); Showbox. Korjói királyi öltözet.

Egy királyság, mely egyesítette a Koreai-félszigetet

Korea nem egy ország volt szigorúan véve, a Koreai-félszigeten és a felette elterülő vidéken évezredeken át több kisebb-nagyobb, koreainak tekintett állam osztozott. A legismertebbek Kogurjo (Goguryeo), Pekcse (Baekje) és Silla. Az őket követő Korjo volt az első olyan állam, amely a teljes félszigetet egyesítette uralma alatt, létrehozva az egységes koreai államot, Csoszon elődjét. Alapítója, Vang Gon (Wang Geon) kalandos úton, 918-ban került a trónra, Thebong (Taebong) kegyetlenkedő, fényűzően élő királyát akarták a tábornokok leváltani. Vang Gon trónra kerülése után országát Kogurjo legitim örökösének tekintette, nevét is innen rövidítette. A Korjo jelentése "magas hegyek és zubogó vizek".

choi_soo-jong.jpg

Cshö Szudzsong (Choi Soo-jong), jobbra, mint Vang Gon (posztumusz uralkodói nevén Thedzso, "alapító"), a Taejo Wang Geon című 200 részes, 2000-ben bemutatott sorozatban.

Sokéves csatározás következett, s végül a már jóval korábban meggyengült Silla és Hubekcse (Hubaekje) is behódolt, így terjedhetett ki hatalma az egész félszigetre. Nagylelkű király volt, feleségeit a behódolt államok hercegnői közül választotta, 6 királynéja és 23 további ágyasa volt, ennek megfelelően gyermekei is szép számmal akadtak: 25 fia és 10 lánya született (már akikről van feljegyzés). Nem csoda, hogy a Moon Lovers: Scarlet Heart Ryeo című most futó, Vang Gon uralkodásának idején játszódó sorozatban csak kapkodjuk a fejünket a rengeteg herceg láttán, ráadásul ott még az összest nem is mutatják!

scarletheart2.jpgMoon Lovers: Scarlet Heart Ryeo. Hercegek, hercegek mindenütt, és ez csak hét a 25-ből! (A második képen meg a női főszereplő, IU, aki pokoli szerencsés, hogy ennyi jó pasival játszhat együtt a képernyőn). Poszterek: SBS

Virágzó kultúra

Korjo számos momentuma igen fontos a koreai történelemben, a csaknem 500 éven át regnáló Vang-dinasztia tette le a ma ismert koreai kultúra alapjait, ekkor alakultak ki azok a szokások, amelyek egy része ma is él. Korjo fejlett állam volt, és bár nagy hatással volt rá a kínai kultúra, nem lehet azt mondani, hogy nem különülnek el a szokások, hagyományok. Feudális társadalma volt, de nem olyan értelemben, mint az európai vagy akár a japán feudalizmus. Államvallása a buddhizmus volt, de keveredett az ősi sámánizmussal, az egyre terjedő konfucianizmussal és a taoista hitvilággal. Világszerte híres a korjói szeladon; az itteni fazekasok tökélyre fejlesztették a technikát, jóval felülmúlva a kínai fazekasságot (pedig az a híresebb).

faith.jpgNem véletlenül örült annyira Kim Hiszon (Kim Hee-sun) karaktere a szeladonvázának a 2012-es Faith című sorozatban, ahol egy modern plasztikai sebésznőt hurcol át magával az idősíkokon az I Minho (Lee Min-ho) alakította (egyébként valós történelmi személyen alapuló) korjói tábornok. (SBS)

Mintegy 200 évvel Gutenberg előtt a koreaiak már a mozgatató fémbetűs nyomtatást is ismerték, ezzel a tehnikával készült a Csikcsi, (Jikji) egy buddhista dokumentum, 1377-ben.

Társadalma osztályokra volt bontva, a felső osztály, a középosztály, a köznép és a legalsó osztály alkotta, ám a merev, szinte kasztrendszer szerű társadalom a nők szempontjából még mindig jóval szabadabb volt, mint a későbbi csoszoni társadalom, ahol a nőket gyakorlatilag tárgyként kezelték és adták-vették. Korjóban a nők saját vagyonra is szert tehettek, amelyet gyermekeik örökölhettek. Amennyiben egy nő utód nélkül halt meg, vagyonát testvérei, és nem a férje örökölte, így a későbbi szokásokkal ellentétben a nőt férjhez menetel után sem tekintették a férj tulajdonának. A nők és a férfiak szabadon vegyülhettek, az esküvőt pedig általában a menyasszony házában tartották, és gyakran a férj hosszabb-rövidebb időre ide is költözött. Egy férfinak három-négy felesége is lehetett, a válás is megengedett volt, és a későbbi szokásokkal ellentétben az özvegyeknek is szabad volt újra férjhez menniük. A klánhoz tartozás nagyon fontos volt, de Csoszonnal ellentétben, ahol csak apai ágon jegyezték fel a gyermekeket, itt még az anyai ágat is számon tartották.

sixflzing.jpgEsküvői jelenet a Six Flying Dragons című sorozatból, mely részben Korjóban, részben Csoszonban játszódik. A menyasszony (Kong Szungjon [Gong Seung-yeon] színésznő) arcán lévő vörös pöttyök Korjóból eredő szokás, mely a hagyományos esküvőkön a mai napig is él. Mongol eredetű hagyomány ez, 1259-ben Korjo a mongolok vazallusállama lett, számos mongol hercegnő lett tagja a királyi családnak, és fordítva: koreai hercegek és hercegnők, arisztokraták házasodtak be a mongol udvarba. A koreai uralkodók innentől nem használhatták a császár, csak a király címet, a kultúrát pedig erőteljesen áthatotta a mongol befolyás: mongol eredetű szavak szivárogtak át a nyelvbe, megváltozott a ruha- és hajviselet, de például a mandu (hússal vagy zöldséggel töltött tészta) is mongol eredetű étel. (Fotó: SBS)

empress_ki.jpgAz Empress Ki című sorozat (MBC, 2014) szintén a Korjo-korszakban játszódik, amikor Koreának időszakosan fiatal lányokat és fiúkat kellett a mongol kánnak küldeni "ajándékba". Ki úrhölgy (Ha Dzsivon [Ha Jiwon], a képen jobbra) valós személy volt, akit fiatalon Togon Temür kán (Csi Cshanguk [Ji Changuk], balra) udvarába küldtek ágyasnak. A nő azonban annyira meghódította a kán szívét, hogy előbb második feleség, majd második császárné címre emelte, ami akkoriban szinte lehetetlenség volt, a koreai - tulajdonképpen rabszolga - háremhölgyek alacsony rangúnak számítottak a kán udvarában.

Korjo-kori hanbok

A Korjo-korban a hanbok, azaz a hagyományos koreai öltözet, akárcsak a kultúra többi része, a politikai befolyásoknak köszönhetően változott. A csogori (a felső részt alkotó kis kabátka) rövidebb lett, a szoknyák terjedelmesebbek, a formákat, színvilágot a kínai és a mongol hatások tovább alakították. Fontos azonban megjegyezni, hogy a parasztok viseletét nem nagyon befolyásolták ezek a hatások, inkább csak a magasabb társadalmi osztályok öltözködése követte a "divatot".

(Képforrások: MBC, TIN 뉴스, Doopedia)

 Használati tárgyak

bedroom.jpg

Hálószoba. Csoszonal ellentétben itt még volt ágy. (Scarlet Heart Ryeo, SBS)

boroskancs.jpgBoroskancsó, szeladon. (Pinterest)

gorzeopin.jpg

Korjo-kori hajtűk

palcika.jpgIndzsong (Injong, u. 1122–1146) korjói király sírjában talált evőeszközök (forrás: 하늘문화신문)

 Bővebben olvasgathattok Korjo történelméről a Wikipédián.

Kövessetek minket a Facebookon is!